Timok
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| Timok | |
_Timok.JPG?lang=hu) | |
| Közigazgatás | |
| Országok |  Szerbia,  Bulgária |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 189 km |
| Vízhozam | 25 m³/s |
| Vízgyűjtő terület | 4666 km² |
| Forrás | Stara Planina, Szerbia |
 é. sz. 43° 55′ 12″, k. h. 22° 17′ 52″43.920000°N 22.297778°E | |
| Torkolat | Duna → Fekete-tenger |
| é. sz. 44° 12′ 49″, k. h. 22° 40′ 13″44.213611°N 22.670278°E | |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 | |
| A Timok vízgyűjtő területe | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Timok témájú médiaállományokat. | |
A Timok (bolgárul: Тимок) folyó Szerbia és Bulgária területén, a Duna jobb oldali mellékfolyója.
Földrajz
[szerkesztés]A Balkán-hegység (Stara Planina) nyugati lejtőin ered, Knjaževac közelében, és Negotintól 10 km-re keletre torkollik a Dunába. Hossza 189 km, és 15 km hosszan határt képez a két ország között a torkolata előtt. Vízgyűjtő területe 4666 km², közepes vízhozama a beömlésnél 25 m³ másodpercenként.
A Timok a régió egyik legszennyezettebb folyója, fő szennyezője a bori rézbánya. Vizében a fémek közül megtalálható a réz, az ólom és a kadmium.
Jelentős városok a Timok mentén: Knjaževac és Zaječar.
Népesség
[szerkesztés]A Timok völgyében jelentős román kisebbség él. Kollektív jogaikat 2007-ben ismerte el a szerb állam, cserébe a koszovói függetlenség elismerésének bukaresti visszautasításáért.[1]
