A
koreai hullám vagy nemzetközileg ismert nevén
hallyu, az 1990-es években indult kulturális jelenség, amely a
dél-koreai kultúra, főképpen a
populáris kultúra (
filmek,
televíziós sorozatok és
zene) külföldi terjeszkedését jelenti. A fogalmat a
kínai média hozta létre az 1990-es évek végén a koreai kultúra egyre növekvő népszerűségére. A
Bécsi Egyetem kutatója szerint a koreai hullám elindítója a
Star in My Heart című 1997-es televíziós sorozat volt. A koreai hullám része a
koreai konyha és divat is.
A koreai hullám elsődleges fogyasztói az ázsiai országok, közülük is legfőképpen Japán, de a jelenség terjedését Európában és az USA-ban is észlelték. A koreai hullám hatással van az ázsiai divatra, a termékfogyasztásra, a gazdaságra, de a diplomáciai kapcsolatokra is. Sikere mögött több tényező is áll, például a kedvező gazdasági környezet, az elvárásoknak megfelelő, színvonalas tartalom és az okos marketing. Emellett a koreai populáris kultúra újdonságérzetet hozott Ázsiában a már jól ismert amerikai és japán popkultúrával szemben. Az indianai Notre Dame Egyetem professzora szerint a hallyu sikerének titka, hogy „esztétikai szempontból vonzó, gazdasági szempontból jövedelmező, kulturális szempontból impozáns, kifinomult technológiát használ és ideológiai szempontból önelemző.”
A hallyut számos kritika is érte, főképp a kereskedelmi- és tömegáru jellege miatt. A
Columbia Egyetem professzora szerint a koreai hullám 2010-ben elérte a tetőpontját és – ahogy a jelenség neve is sugallja – megkezdődött a lassú hanyatlása. Ennek ellentmondó adatok szerint 2018-ra a hallyu rajongóinak száma 89 millió főre nőtt világszerte, 2017-hez viszonyítva 22%-kal. 2022-re a koreai kultúra rajongóinak száma világszerte elérte a 178 milliót.
A kezdőlapon legutóbb megjelent szócikkek: Urartu • Lehár Ferenc • Prinz Eugen (nehézcirkáló) • Liza, a rókatündér • Textilanyagok színtartósága • Modális logika • Led Zeppelin
.svg?lang=hu){kind=logo}
