Ugrás a tartalomhoz

Judith Butler

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Judith Butler
Született1956. február 24. (69 éves)[1][2][3][4][5]
Cleveland[6][7]
Állampolgárságaamerikai
ÉlettársaWendy Brown[8]
Foglalkozása
  • filozófus
  • író
  • egyetemi oktató
  • szociológus
  • irodalomkritikus
  • nőjogi aktivista
  • újságíró
  • művészetteoretikus
  • queer theorist
  • társadalomtudós
  • pszichológus
  • pszichoanalitikus
Iskolái
Kitüntetései
Lista
  • Művészetek és Irodalom Érdemrendjének lovagja
  • Guggenheim-ösztöndíj[9]
  • Brudner Prize (2004)
  • az Université Bordeaux-Montaigne díszdoktora (2011)[10]
  • honorary doctorate from the University of Paris-VII (2011. december 1.)[11][12]
  • Theodor W. Adorno-díj (2012)[13][14]
  • a McGill Egyetem díszdoktora (2013)
  • a St Andrews Egyetem díszdoktora (2013)
  • Honorary doctor of the University of Fribourg (2014)
  • Honorary doctor of the University of Liège (2015)
  • Fellow of the British Academy (2015)[15]
  • Albertus-Magnus professorate (2016)[13]
  • Catalonia International Prize (2021)[16]

A Wikimédia Commons tartalmaz Judith Butler témájú médiaállományokat.

Judith Butler (Cleveland, Ohio, 1956. február 24. –) amerikai filozófus, a Kaliforniai Egyetem Retorika és Összehasonlító Irodalomtudomány Tanszékének professzora.

Butler a kortárs feminista elmélet egyik kiemelkedő képviselője, a queerelmélet központi figurája. Munkássága a posztstrukturalista gondolati áramlathoz kapcsolódik, nagyban épít Michel Foucault írásaira. Műveinek egyik fő témája a feminista mozgalom előfeltevéseinek kritikája, a férfi- biologizáló ellentétpárral szemben a társadalmi nem performatív jellegét hangsúlyozza.

2001 óta aktívan foglalkozik a közel-keleti konfliktusokkal is, erről azóta három tanulmánykötete jelent meg.[17]

Magyarul megjelent művei

[szerkesztés]
  • Problémás nem. Feminizmus és az identitás felforgatása; ford. Berán Eszter, Vándor Judit; Balassi, Bp., 2006 (Feminizmus és történelem) ISBN 963-506-658-9
  • Jelentős testek. A „szexus” diszkurzív korlátairól; ford. Barát Erzsébet, Sándor Bea; ÚMK, Bp., 2005 (Nemiség és társadalom) ISBN 963-9494-65-8
  • A paródiától a politikáig (Café Bábel, 2000. ősz)
  • Esetleges alapok – A feminizmus és a "posztmodern" kérdés (Thalassa, 1997/1, 11-31. o.)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. Encyclopædia Britannica (angol nyelven). Encyclopædia Britannica Online. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. Brockhaus (német nyelven). Brockhaus. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. Internet Philosophy Ontology project (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. AlKindi
  6. a Német Nemzeti Könyvtár katalógusa (német nyelven). (Hozzáférés: 2024. július 20.)
  7. https://www.britannica.com/biography/Judith-Butler. (Hozzáférés: 2025. augusztus 16.)
  8. https://jwa.org/encyclopedia/article/butler-judith. (Hozzáférés: 2025. augusztus 16.)
  9. Guggenheim Fellows database (angol nyelven)
  10. https://www.u-bordeaux-montaigne.fr/fr/universite/decouvrir-bordeaux-montaigne/les-docteurs-honoris-causa/judith-butler.html
  11. https://fr.u-paris.fr/actualites/judith-butler
  12. https://web.archive.org/web/20150227055413/http://www.univ-paris-diderot.fr/sc/site.php?bc=accueil&np=pageActu&ref=3828
  13. a b https://amp.phil-fak.uni-koeln.de/professorinnen/2016-judith-butler. (Hozzáférés: 2021. július 19.)
  14. https://news.berkeley.edu/2012/09/12/butler-wins-adorno-prize/. (Hozzáférés: 2025. augusztus 16.)
  15. https://www.thebritishacademy.ac.uk/fellows/judith-butler-FBA/. (Hozzáférés: 2025. augusztus 16.)
  16. https://www.ccma.cat/324/la-filosofa-i-feminista-nord-americana-judith-butler-premi-internacional-catalunya/noticia/3141352/
  17. Archivált másolat. [2015. április 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. január 14.)

További információk

[szerkesztés]