MIPS Technologies
| MIPS Technologies | |
 | |
 | |
| Típus |
|
| Alapítva | 1984[1] |
| Megszűnt | 2013 |
| Székhely | Sunnyvale |
| Alapító | John L. Hennessy |
| Iparág | Reduced Instruction Set Computing |
| Forma | nyilvánosan működő részvénytársaság |
| Termékek | semiconductor intellectual property core |
| Anyavállalata | Wave Computing |
 MIPS Technologies
Pozíció az Egyesült Államok térképén
| |
 é. sz. 37° 25′ 12″, ny. h. 122° 04′ 21″37.420000°N 122.072500°WKoordináták: é. sz. 37° 25′ 12″, ny. h. 122° 04′ 21″37.420000°N 122.072500°W | |
| A MIPS Technologies weboldala | |
A MIPS Technologies, Inc. (korábban MIPS Computer Systems) egy amerikai félvezető-tervező vállalat volt, amely leginkább a MIPS-architektúra (a Microprocessor without Interlocked Pipeline Stages rövidítése) kifejlesztéséről és licenceléséről ismert.[2] A MIPS processzorokat széles körben alkalmazták beágyazott rendszerekben, hálózati eszközökben, játékkonzolokban (pl. Nintendo 64, PlayStation, PlayStation 2) és korai szuperszámítógépekben.
A cég úttörő szerepet játszott a RISC processzor-architektúrák elterjesztésében. A MIPS Technologies üzleti modellje a processzor-tervek (ún. IP magok) licencelésére épült, amelyeket más félvezetőgyártók (pl. Broadcom, MediaTek, Microchip) integrálhattak a saját chipjeikbe.
Története
[szerkesztés]MIPS Computer Systems (1984–1992)
[szerkesztés]
A céget 1984-ben alapította John L. Hennessy, a Stanford Egyetem professzora és egy kutatócsoport, a DARPA által finanszírozott MIPS projekt eredményeire építve. A MIPS Computer Systems kezdetben a RISC elveken alapuló mikroprocesszorok (R2000, R3000) és komplett számítógépes rendszerek (ún. MIPS munkaállomások) tervezésével és gyártásával foglalkozott. a MIPS R3000-es processzora volt az első kereskedelmileg igazán sikeres RISC chip, amely olyan cégek munkaállomásaiban kapott helyet, mint a Digital Equipment Corporation. Bár technológiailag fejlett termékeket állítottak elő, a cég pénzügyi nehézségekkel küzdött az erős piaci verseny (pl. Sun Microsystems, Hewlett-Packard) miatt.
1992-ben a Silicon Graphics (SGI) 400 millió dollárért felvásárolta a céget, hogy biztosítsa a jövőbeni processzor-ellátását a nagyteljesítményű grafikus munkaállomásaihoz és szervereihez.[3]
MIPS Technologies (1998–2018)
[szerkesztés]1998-ban a Silicon Graphics leválasztotta a processzorfejlesztő részleget, amely MIPS Technologies néven önálló, tőzsdén jegyzett vállalatként működött tovább.[4] A MIPS ekkor váltott üzleti modellt: ahelyett, hogy komplett chipeket gyártott volna, a processzor-architektúrák és IP magok licencelésére fókuszált. Ez a stratégia sikeresnek bizonyult a beágyazott rendszerek piacán, ahol a MIPS architektúra alacsony fogyasztása és skálázhatósága komoly előnyt jelentett.
A 2000-es években a MIPS architektúra a digitális otthoni eszközök (pl. routerek, set-top boxok) és a mobilkommunikáció meghatározó szereplőjévé vált. Az ARM architektúra térnyerése azonban egyre nagyobb versenyt támasztott, különösen az okostelefonok piacán.[5]
Felvásárlások és az architektúra jövője (2013–napjainkig)
[szerkesztés]2013-ban a MIPS Technologies-t felvásárolta az Imagination Technologies, egy brit chip-tervező vállalat, 100 millió dolláros ügylet keretében.[6] A cél az volt, hogy a MIPS processzormagokat integrálják az Imagination PowerVR grafikus magjaival, létrehozva egy komplett IP-platformot.
2018-ban a céget a Wave Computing, egy mesterséges intelligenciával foglalkozó startup vásárolta meg.[7] A Wave Computing terve az volt, hogy a MIPS architektúrát a saját AI-adatfolyam-feldolgozó (dataflow) technológiájával ötvözi. A cég azonban 2020-ban csődvédelmet kért.
A csődeljárásból való kilábalás után a Wave Computing 2021-ben bejelentette, hogy a MIPS architektúra fejlesztését nyílt forráskódúvá teszi, hogy felvegye a versenyt a RISC-V-vel.[8]
2025 júliusában a MIPS-et felvásárolta a GlobalFoundries, a világ egyik vezető félvezetőgyártója.[9]
Termékek és technológia
[szerkesztés]A MIPS Technologies fő termékei a MIPS architektúra különböző verziói és az azokra épülő, licencelhető processzormagok voltak.
- MIPS I-V: Az architektúra korai, 32 bites verziói.
- MIPS32 és MIPS64: A 32 és 64 bites architektúrák, amelyek a legelterjedtebbé váltak. Ezek számos kiterjesztéssel rendelkeztek, például a SIMD (Single Instruction, Multiple Data) utasításkészlettel a multimédiás feladatok gyorsítására (MIPS-3D).
- microMIPS: Egy változó hosszúságú utasításkészlet, amely a 16 és 32 bites utasítások keverésével jobb kódsűrűséget tett lehetővé, ami a beágyazott rendszerekben kulcsfontosságú.
- MIPS multi-threading (MT): Hardveres többszálú végrehajtást támogató technológia, amely lehetővé tette, hogy egyetlen processzormag több programszálat (thread) futtasson párhuzamosan.
Jelentős MIPS processzor modellek
[szerkesztés]| Modell | Bemutatás éve | Fő jellegzetesség |
|---|---|---|
| R2000 | 1985 | Az első kereskedelmi forgalomba hozott MIPS implementáció. |
| R3000 | 1988 | Rendkívül sikeres; a Sony PlayStation és korai SGI munkaállomások alapja. |
| R4000 | 1991 | A világ első 64 bites mikroprocesszora. |
| R4300 | 1995 | Költséghatékony R4000 variáns; a Nintendo 64 konzolban használták. |
| R10000 | 1996 | Fejlett, soron kívüli vagy nemszekvenciális (out-of-order) szuperskalár processzor. |
| Emotion Engine | 2000 | Egyedi, MIPS-alapú processzor a PlayStation 2 számára, 128 bites SIMD képességekkel. |
Jelentősége és hatása
[szerkesztés]A MIPS architektúra alapvető hatást gyakorolt a számítástechnika fejlődésére.
- Oktatás: A MIPS architektúra egyszerűsége és letisztult RISC felépítése miatt világszerte az egyetemi számítógép-architektúra kurzusok egyik leggyakoribb példája. David Patterson és John Hennessy híres „Számítógép-tervezés és -szervezés” című könyve is a MIPS-re épül.
- Beágyazott rendszerek: Évtizedekig domináns szereplő volt a hálózati eszközök (pl. Cisco, Linksys routerek), nyomtatók és más beágyazott rendszerek piacán.
- Játékkonzolok: A MIPS processzorok adták a Nintendo 64 (NEC VR4300),[10] a Sony PlayStation (R3000A)[11] és a PlayStation 2 („Emotion Engine”)[12] központi egységének alapját, meghatározva egy egész konzolgeneráció teljesítményét.
Érdekességek
[szerkesztés]- Az SGI Indigo és a nagy teljesítményű Onyx vizualizációs szuperszámítógépek is MIPS processzorokra (pl. R4000, R8000, R10000) épültek. Ezek a gépek forradalmasították a 3D-s grafikát a filmiparban (pl. a Jurassic Park effektjeihez is használták őket).[13]
- A NASA New Horizons űrszondája, amely 2015-ben történelmi közelségből készített felvételeket a Plútóról és holdjairól, egy sugárzástűrő MIPS-alapú processzort, a Mongoose–V-t használja a fedélzeti irányítórendszeréhez. Ez is mutatja az architektúra megbízhatóságát extrém körülmények között.[14]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.computerhistory.org/collections/catalog/102746197. (Hozzáférés: 2016. december 29.)
- ↑ MIPS Technologies, Inc. (angol nyelven). EE Times, 1999. szeptember 21. (Hozzáférés: 2025. augusztus 11.)
- ↑ „Silicon Graphics to Buy Mips For $406.1 Million”, The New York Times , 1992. március 13. (Hozzáférés: 2025. augusztus 12.) (angol nyelvű)
- ↑ SGI's MIPS Technologies Files IPO Registration Statement (angol nyelven). HPCwire, 1998. április 24. (Hozzáférés: 2025. augusztus 11.)
- ↑ Bright, Peter: Imagination’s new MIPS CPUs will fight ARM and Intel for phones, tablets (angol nyelven). Ars Technica, 2013. június 26. (Hozzáférés: 2025. augusztus 12.)
- ↑ Meyer, David: Imagination steps up MIPS bid to $100m (angol nyelven). ZDNet, 2012. december 17. (Hozzáférés: 2025. augusztus 12.)
- ↑ Yoshida, Junko: AI Startup Wave Computing to Buy MIPS (angol nyelven). EE Times, 2018. június 13. (Hozzáférés: 2025. augusztus 12.)
- ↑ Nellis, Stephen: AI chip firm Wave Computing emerges from Chapter 11 bankruptcy protection (angol nyelven). Reuters, 2021. március 1. (Hozzáférés: 2025. augusztus 12.)
- ↑ Lipsi, Paul: GlobalFoundries acquires MIPS to support expansion into the RISC-V space (angol nyelven). DatacenterDynamics, 2024. július 19. (Hozzáférés: 2025. augusztus 12.)
- ↑ Copetti, Rodrigo: Nintendo 64 Architecture. Copetti.org. (Hozzáférés: 2024. szeptember 17.)
- ↑ Copetti, Rodrigo: PlayStation Architecture. Copetti.org. (Hozzáférés: 2024. szeptember 17.)
- ↑ Copetti, Rodrigo: PlayStation 2 Architecture. Copetti.org. (Hozzáférés: 2024. szeptember 17.)
- ↑ Fun Stuff : Hollywood : Jurassic Park (angol nyelven). sgistuff.net (SGI promóciós archívum). (Hozzáférés: 2025. augusztus 12.)
- ↑ Spacecraft Systems and Components (angol nyelven). The Johns Hopkins University Applied Physics Laboratory. (Hozzáférés: 2025. augusztus 12.)
Források
[szerkesztés]- Computer Organization and Design: The Hardware/Software Interface, 5th, Morgan Kaufmann (2013). ISBN 978-0124077263
- Hennessy, John: Oral History of John Hennessy (angol nyelven), 2007. szeptember 20. (Hozzáférés: 2025. augusztus 11.)
